KFC-s kaja, ami XL jelzést kapott a végére? AAAAWWWW YYYYEEEAAAA! Ez csak jól sülhet ki!

És jól is sül ki. Classic kosár XL, félreérthetetlen, nagyobb fajta Classic kosár. Nevezetesen kétszerese az eredetinek, tehát:
4 csirkerész
9 HotWings
8 H&S Strips
2 választható szósz
4 sültkrumpli

Mindezt 4000 forintért, ami nem is olyan rossz, főleg, ha azt nézzük, hogy négy főre ajánlják. Fejenként egy ezres, plusz valami két lityis pia a Sparból 300 forintért. Vagy otthonra vacsorának. Tök jó.

Mától érvényes a dolog, úgyhogy holnap irány a KFC! Vagy még ma este.

Bár a gyorséttermeknél nem épp a krumpli a lényeg, sokkal inkább a szendvics, de azért ez sem elhanyagolható, lévén ez jár a menühöz, ezt is le kell nyelnünk. Kivéve, ha magában vesszük a burgert, de azért az ital miatt ajánlatos menüben fogyasztani. Szendvics+ital meg talán még drágább mint egy menü. Puff.

Szóval nyugodtan kijelenthető, hogy ha el van rontva a krumpli, akkor valamilyen szinten el van rontva az egész kajálás. Pár szót szólnék a különleges, időszakos burgonyákról is, bár ezeket nehéz kiritizálni. Leginkább azért, mert gyakorlatilag mind ugyanaz, csak más formában, persze, azért néha van nagyobb eltérés, kicsit más fűszerezés, vagy ha vékonyabb a cucc, akkor nyilván a több kéreg miatt ropogósabb, und so weiter. Most viszont a kis sárga léceké, aprócska rudaké a főszerep, amik a BelFritnél például nem is olyan aprók, és a KFC újítása is kicsit vastagodott, de hogy előnyére vált-e, az majd később kiderül.

Igazából a meki és a BK szerintem ugyanazt a sültkrumplit használja. Lehet, hogy más a beszállító, de ugyanaz a minőség, ugyanaz a gyártástechnológia (teniszütőkön áthajigált krumpliszemek, haha). Ennek ellenére utóbbi terméke mégis egy kicsit szöttyedtebb, szivacsosabb, ez valószínűleg a kisebb vásárlóerőnek tudható be, a McDonald's-ben nem igazán van ideje még kihűlni se a krumplinak, megpuhulni meg főleg nincs. A másik különbség, amiről lehet beszélni, az a fűszerezés, amikor a kész sárgaságot a benga fritőz felett megsózzák. Az a vicces, hogy ebben mindketten rosszul állnak. A meki elsózza, a BK pedig túl kevés sót tesz rá, nekem egyébként utóbbi ízlik jobban, mindent kicsit sótlanul eszek. A meki krumpliját mindig kiborítom a tálcára, és amikor eszem, egyenként ledörzsölöm róla a sót, hát elég körülményes dolog, és még így is túl erős, kevesebb szerelmes szakács kéne a piacvezető céghez.

A KFC hatalmas újításként harangozta be új sültkrumpliját, még nyers burgonyás zsákokat is kiraktak az éttermekben, hogy ez kinek tetszik, és kinek nem, azt mindenki döntse el maga. Az új hasábburgonya kicsit vastagabb lett, tovább tartja a hőt, és lassabban (vagy egyáltalán nem?) töttyed meg, amire azért nagyon nagy szükség volt, hisz ők voltak azok, akiknél mindig kicsi, vékony szivacscsíkokat kaptam sültkrumpli néven. És be is jött a dolog, amikor ilyet ettem, soha nem volt gondom a frissességgel. Az első alkalommal pár szem kicsit nyers volt még belül, ez nyilván az új formának tudható be, vastagabb krumpli tovább sütendő, de hát amíg nem próbálják ki, nem tudhatják mennyi is az a tovább. Pár hete újra bepróbáltam, ekkor már semmi probléma nem volt a sütés mértékével. Negatívum lehet, hogy a nagyobb szemek gyorsabban fogynak, meg az, hogy valahogy nincs olyan feelingje, mint a vékonyabb típusnak. Mondjuk a rántottcsirkéhez inkább ez illik mint ilyen kis vékony izék, plusz megint csak egy kis egyediséget kölcsönöz az étteremláncnak. Már a sültkrumplink sem olyan, mint a többieknek! - mondhatnák.

A végére hagytam a legjobbat, az atom-brutál-hiper-sültkrumpli-ízorgiát, vagyis a BelFritet. Itt a normál sültkrumpli olyan, mint mondjuk a mekiben ezek az időszakos cuccok, vastag, kissé kérges, ráadásul akkora adagot kapunk, hogy basszus, mire a végére értem kihűlt. Mondjuk utóbbi nem igazán pozitív dolog, mondjuk sokat beszéltem evés közben, ha csak a kajára koncentrálok, lehet, hogy megeszem még melegébe. Két féle ízesítésben kérhetjük a krumplit, sima sósan, vagy izé, hát fűszeresen. Utóbbit próbáltam, szerintem érdemes ezt kérni, legalább van valami íze, így akár magában is jó egy gyors ebédre. Ami tetszik még a BelFritben, hogy a sültkrumplis tasak egy papírtölcsér, teljesen séta-közben-kajálás-ready, úgyhogy akár a busz felé futva is benyomhatunk pár szem burgonyát. A szósz pedig felteszi az i-t a pontra, 150 forintért olyan adagot kapunk, ami kitesz 5-6 dobozka BurgerKinges BBQ szószt is.

Ez lett volna rövidke elmélkedésem a sültkrumplikról, tudjátok, amit vagy egy hónapja ígértem meg facebookon. Most már tudom, hogy nem szabad semmit sem mondanom előre, míg nincs kész a post.

Facebookon volt egy szavazás arról, hogy szerintetek hol a legjobb a sültkrumpli, vicces, hogy teljesen megegyezik az ízlésünk. BelFrit-McDonald's/BurgerKing-KFC lett sorrend, 17-en válaszoltatok, 6-5/5-1 arányban.

 Pár hete az Arena plázában azon tanakodtam, valami alapcuccot vágjak be, vagy próbáljak ki valami újdonságot, mire először a meki, majd a BurgerKing felé fordultam, végül csalódottan indultam a Subway felé, amikor szemem a Guru benga, kínálathírdető táblájába akadt. Quesadilla menü. Fuck it, együnk valami újat!

A Guru féle Quesadilla menüről azt kell tudni, hogy nem tartalmazza az italt. Másutt ettől menü a menü, no meg persze a krumplitól, de itt kicsit más a helyzet. Cserébe (persze a quesadilla mellett) tortilla chipset kapunk, meg választható szószt, én a sajtos mellett tettem le voksom, ami meglepően jó volt, nem mintha rosszra számítottam volna. Az első pillanatban csak annyit éreztem hogy kellemesen hideg, semmi extrát, de a következőben már elárasztotta számat az egyáltalán nem domináns sajt íz. Rég ettem ilyen jól eltalált szószt, még az állaga is tökéletes volt.

De, hogy a lényegről is essék pár szó, Quesadilla. Öt féle összeállításban kapható, én a Chilis babos változatot választottam, ha már Mexikó. Ez tejfölt, chilis babot (azta), meg kukoricát takar, ami első ránézésre kevésnek tűnhet, de... Másodikra is az. Amíg meg nem kapjuk a kész kaját, mert abban a pillanatban minden kételyünket elhessegeti a látvány, amint a félbehajtott tortillában ott terpeszkedik a bab, meg a kukorica, körötte pedig, mintha csak egy tábortüzet ülnének körbe, a tortilla chips csücsül, arra várva, hogy - a hasonlatnál maradva - elpusztítsuk az egész cserkész csapatot. A tűzzel együtt.

Hogy az adag kinek mire elég, az eléggé szubjektív. Én megvoltam vele, bár engem könnyű megtömni, hé, na ne, nem úgy, kajálásról van szó ember! Mindazonáltal, pár órára még a legfalánkabbak is búcsút mondhatnak az éhségnek, viszont, hogy ez megér-e 1290 forintot, az már más tészta. Haha, értitek, tészta... Nem is volt vicces.

Ez a Quesadilla nem épp a megfogom oszt harapom stílust képviseli, kés-villa kombó kell hozzá, és jár is hozzá, csinos Gurus szalvéta társaságában. A tányérjaik sem épp azok az eldobható műanyag fajták, némelyiken meg is látszik, mennyire nem ajánlott hajigálni. Ezek a dolgok kicsit más hangulatot adnak, értitek, kés villa olló, gyerek kezébe nem való, meg gyorsétterembe se. Egy kicsit más, egy kicsit hagyományosabb, és ez nem feltétlenül rossz.

Sokat dob a hangulaton még a kiszolgálás, gyakorlatilag egy konyhát ülnek körbe a vendégek. Láthatjuk, hogyan készül az ételünk, láthatjuk, és megkívánhatjuk mások rendelését, ezzel is gazdagítva számlánk tételsorát. Ennek megvannak a maga előnyei (folyton elérhető pincérek, talán gyorsabb kiszolgálás), és hátrányi (a mosogatónál ülni biztosan nem a legjobb élmény).

További pozitívum, hogy az étterem eléggé "Have it your way" alapon működik. Példul, az eladó megkérdi mennyire csípősen kérjük a chilis babot, de a mellettem ülő hölgy (nem hittem, hogy valaha leírom ezt a szót) szépen összekombinált két sós palacsintát az eladó segítségével; persze csak szóban, az ételt már egyedül a pincér-szakács készítette el.

Elég nehéz ilyet értékelni, eléggé különleges, nem igazán van versenytársa a piacon, már ami az étteremláncokat illeti. Nem mondhatom, hogy a meki ilyen menüje jobb ár/érték arányban, mert nincs ilyen menüje. Ahogy szinte senkinek, bár az is igaz, hogy ez erősen az otthon-is-elékszíthető kategória, itt még különleges fűszerkeverék sincs, mint a KFC rántott csirkéinél. Nem akarom lepontozni, mert végtére is nem volt rossz, viszont nem az az étel, amire azt mondom, hogy 100%-ig megérte az árát. Ha hozzácsaptam volna egy üveg kólát is, már 1500 forintnál jártam volna, ami azért nem olcsó. Bár viszonyítás kérdése, egy Grander menü is majdnem ennyi - free refill-lel. 4/5, mert jó kedvem van, meg rátesz még a különlegesség faktor is, meg nem fulladni meg tőle, meg rendben vannak benne az arányok is. Egy próbát mindenképpen megér.

 A meki elég döcögösen, de végül áttért az Amerika Csillagai 2-re, mely túl nagy változást nem hozott, New York Klasszik maradt, Chicago Barbeque ment, helyette pedig jött a Los Angeles Grill, hurá, végre méltó kihívóra lelt a Brazer. Az már más kérdés, hogy legyőzi-e.

Az új burger a McDonald's-tól már megszokott, hosszúkás csirkeszendvics sémát követi. A buci nem sokat változott a legutóbbi promóció óta, csupán annyi történt, hogy a magokat kukoricadarára cserélték, óvakodjatok tőle fekete ruhában. A kifliben a grillezett csirkehúson kívül saláta, bacon, paradicsom, lilahagyma, meg egy sárgás szósz található. Utóbbi valami mustáros dolog, viszont nekem folyton az MBH féle torma-szósz jutott róla eszembe. Egyébként finom, és kellően intenzív, nem nyom el semmit, pont jó.

A szendvics egyetlen hibája, hogy a hús túl száraz, legalábbis nekem. Jó, nem fog torkon akadni, senki sem fog megfulladni tőle, de korántsem oly szaftos, mint a Brazer megoldása, vagy hogy házon belül említsek konkurenst, a Grillezett húsos McWrapé. Persze, ez lehet az étterem sajátossága (Astoria), talán tovább, vagy erősebben sütik itt a húst, a Chicago Barbeque-ban lévő húsnak is volt egy kicsit keményebb kérge, de míg ez a marhahúspogácsának jól áll, a könnyen kiszáradó csirkemellnek kevésbé.

Összességében nem lett rossz a meki új csirkés próbálkozása, de semmi extra. Egyedül a szósz ami különlegesebb, meg talán a hús, de a fent említett ok miatt utóbbi nem épp előnyére vált a szendvicsnek. 4/5-re még így is jó, nekem ennyire futotta. Nem egy újrakóstolós fajta. Ajánlani azoknak tudom, akik épp mekiben vannak, és grillezett húsos akármit akarnak enni. Kategórián belül a cég összes ilyen termékét veri (van valami állandó grillcsirkés burger, ciabattában, ami erőteljesen a fullasztó kategória).

A meki adventi naptárral kedveskedik nekünk, igaz, nincs a kuponfüzetben 24 ajánlat, viszont nem is 24 nap van hátra karácsonyig. Meg a beváltási határidő is csak december 11.

Az éttermekben már egy ideje osztogatják őket, én is kaptam már, de valahogy elkallódott, viszont nemrég postán is bedobtak egyet, úgyhogy semmi ok a pánikra. Minden esetre az internetről is lehet nyomtatni egyet, hozzám hasonlóan feledékeny és szétszórt embereknek.

A választékról nem lehet sok újdonságot elmondani, a szokásos választék, talán a  350forint+350SmartPont-ért kapható 6 darabos Chicken McNuggets ami eddig nem volt, de még a McReggelis kuponokkal is találkozhattunk korábban. Röviden, mindenkinek az igényeit kielégítik, főleg azokét, akik imádják a BigMac-et.

Gondolkoztam érdemes-e ilyen postot írni, hisz a második felvonás csupán egy új szendvicset jelent, sajnos pont a jobbik burgert, a Chicago Barbeque-t cserélték le. Plusz kaptunk egy új snacket a sajtfalatok helyett. Utóbbi billentett a "mégis kéne róla egy beharangozó post" felé.

Los Angeles Grill: Az angyalok városából itt az angyalok burgere, persze, ők biztosan nem ilyet esznek, inkább orrba-szájba nyomják a BigTasty-t, ha már McDonald's. A szendvics a már szokásosnak mondható hosszú bucin alapszik, csak egy kis csavarral ezúttal kukoricadarával van meghintve. Benne saláta, lilahagyma, paradicsom, bacon, és egy sárga szósz, valami mustáros izé lehet. Ezen kívül a névből könnyedén kitalálható grillezett csirke, ami a képek alapján elég szögletesnek tűnik, majd meglátjuk milyen a valóságban. Jövőhéten jön a post.

A snackünk nem más, mint csirkemellcsík. Olyasmi lehet mint a KFC-féle Strips, csak szerintem kisebbek, de az is lehet, hogy pont ugyanakkorák. Csak képeken láttam, lehet teszek majd vele egy próbát. 

Ezen kívül maradt a New York Klasszik, meg a burgonyahasáb, és egyes éttermekben még a sajtfalatok is kaphatóak. Egyébként ez az egész átállás fura volt, még mindig van, ahol a Chicago Barbeque-t árulják. Valószínűleg pénzügyi okokból minden étterem akkor vált, ha kifogy az előbb említett szendvics összetevőiből, így a váltás miatt nem kell kivágni a megmaradt készleteket a kukába.

 Western Whopper sajttal, mondhatni, de végül is mégsem az, hisz az előbb említett szendvics másfélszer akkora, mint a Chicago Barbeque. És ennyivel tudjuk is le a "milyen uncsik a prémium szenyák manapság" részt.

Fűszeres sajt, lilahagyma, marhahúspogácsa, paradicsom, saláta, BBQ szósz, és persze bacon, ahogy azt mostanság a mekitől megszokhattuk. Mindez McRoyal méretben, ami a McDonald's-on kívül nem számít nagynak, mind a BK, mind a KFC tud ennél nagyobbat. Mormoljunk el egy gyors imát a BigTasty-ért.

Persze, ahogy megszokhattuk, semmi baj a szendviccsel. Nagyon rendben van, nincs túladagolt BBQ, nincs kifelejtett bacon, a lilahagyma sem zavaróan sok, így kell ezt csinálni. A szendvics  kissé csípős, talán a fűszeres sajt és a lilahagyma lehet az okat, esetleg tőle szokatlanul a szósz, úgyhogy aki különösen érzékeny az ilyesmire, az menüben kérje.

Ez most egy ilyen rövidke post lett. Semmi sem okozott csalódást, semmi sem volt kiemelendően jó. Megfelelő alapanyagokból összekombináltak egy 950 forintos McRoyalt, persze, mint most is, néha az egyszerű megoldás a legjobb megoldás. És ez így most nekem 5/5-öt ér.

Itt már korábban hallhattatok arról, hogy a BurgerKing állandósította a Grill Steakhouse szendvicset, és bár prémiumként én nem szerettem annyira (bár így utólag nem tudom miért nem; biztosan kikaptam egy elrontott egyedet), állandósítva viszont mindenképp megéri a pénzét.

Az egyetlen negatívum amit fel tudok hozni most vele kapcsolatban, az pont az egyik legnagyobb előnye. A pirított hagymadarabok könnyedén egy helyre koncentrálódnak, és ekkor olyan érzés lehet enni, mintha Kellog's Kornflakes-t rágcsálnánk. Nem rég kóstoltam újra, és eléggé zavart, de ettől eltekintve rendben van. Sült/pirított/rántott hagymával engem könnyen meg lehet venni.

A Steakhouse-ról azért volt szó, mert a BK nagyobb plakátokon hívja fel rá a figyelmet. November 5-től, remélem, nem fog véget érni soha.

Más újdonsággal is készült viszont a BK. Menü mellé 290 forintért megvásárolhatjuk a szülinapi válogatás CD-t, ami ugye a Rádió1-es játék keretében megszavazott top 10 dalt tartalmazza. Mivel a sajtós csomagban egy ilyen is helyet kapott, meg tudok említeni pár előadót, úgy mint Fluor Tomi, vagy SP... És máris elvettem mindenki kedvét a lemeztől, hahaha. Nyilván nem csak ők vannak rajta, a teljesség igénye nélkül: Sak Noel; Alexandra Stan; Da' Zoo; Wolf Kati; Janicsák Veca; Alexis Jordan; Mike Posner.

 A Nestle tulajdonában lévő San Pellegrino egy olasz prémium ásványvíz márka. Különlegessége, hogy 400 méter mélyről származik, ahol vulkanikus kövekkel, és mészkővel is kapcsolatba kerül. A víz szén-dioxidot is tartalmaz, valamint kálciumot, nitrogént, kloridot, fluort (nem a Tomit), lítiumot, magnéziumot, káliumot, szilíciumot, nátriumot és stronciumot. A szén-dioxidról nincs infóm, de a többiből legalább 100 mikrogram van egy literben.

De nem ez a lényeg, csak azoknak írtam le, akik nem ismerik a márkát (eddig én is így voltam ezzel; köszi wikipedia). A lényeg az, hogy a cég limitált mennyiségben kiad, egy a Bulgari 1965 Vintage kollekciója alapján tervezett címkével ellátott szériát.

A Bulgari és a S.Pellegrino az „Olasz Tehetségek” programja keretében értelmezte újra a klasszikus formájú palackok ruháját, így közvetítve világszerte az olasz kultúrát és stílust.

Az egyedi palackok ötvözik a Bulgari ékszerek eleganciáját, kivételes stílusát, egyedi színeit, így téve még különlegesebbé a 112 éves múltra visszatekintő kivételes minőségű S.Pellegrino prémium ásványvizeket.

  Az új palackozás októberben érkezett meg Magyarországra, és a tervek szerint három hónapig marad, úgyhogy nálunk tölti a karácsonyt, hahaha. Ez egyébként 50 millió 0,75 literes palackot jelent. Természetesen csak a legszínvonalasabb éttermek polcaira kerülhet belőlük, úgy mint a Callas, a Fausto's, a TG Italiano, a Porcellino Grasso, vagy az Alessio, és még sokan mások.

A limitált ideig elérhető különleges címke, egy csodálatos arany nyakláncot ábrázol, melyet briliáns csiszolású gyémántok, türkiz, ametiszt és smaragd különlegességek díszítenek. Ez az egyedi darab, amely egyesíti a lekerekített formákat, a merész színeket és a különleges drágaköveket, a hatvanas évek Bvlgari stílusának egyediségét, kifinomultságát és eleganciáját idézi. 

A magyar sajtó részére október 27-én debütált a palack, mégpedig a Chivas Luxury Club eseményén. Ezen kívül a december 1-én megrendezésre kerülő újabb rendezvényen, valamint a december 2-ai Absolut Mode exkluzív téli divateseményen lehet még majd látni őket.

Magyarországon forgalmazza a Kékkúti Ásványvíz Zrt.