Vannak olyan burger nevek, mint mondjuk a Nacho Whopper, ahol már ebből tudni lehet nagyjából, hogy mire számítson az ember. Aztán van a Big Mac, vagy a McRoyal, melyek alapvetően semmit sem mondanak, de bejáratott brand révén mindenki aki járt már legalább egyszer Mekiben tudja, hogy miről van szó. Aztán ott van az M, amiről szerintem a legtöbbeknek Judi Dench ugrik be, aztán csak reménykedhetnek, hogy nem belőle kapnak egy falatot.
Persze, aki 2009 nyarán figyelte a plakátokat, és elég kiváncsivá tették, hogy akkor ez most mi, és ellátogatott az egyik közeli McDonald's étterembe, biztosan képben van, és nem várja Bond főnökét a burgerébe. És biztosan vannak emlékei, melyek az elmúlt három év során valamelyest szépültek, ahogy nekem is, és akkor kisebb csalódás éri, hogy 'ezért voltam anno annyira oda?'
És basszus ezért, és nem értem az egészet. Mielőtt félreértené valaki, egyáltalán nem egy rossz burgerről van szó, a paradicsom, a kissé ovális Royal marhahús, a tejfölös szósz, a saláta és az ementáli sajt mind végig érződött, semmi sem volt túlzottan domináns, semmi sem került úgy háttérbe, hogy azt érezzem, simán kihagyhatták volna. A ciabatta buci a jobbik fajtából való, tehát puha, könnyen harapható meg minden, alakra pedig téglalap, ezért volt szükség a kicsit nyújtottabb húsra is.
Méretben a szendvics se nem Whopper, se nem sajtburger, valahol a kettő között, nincs vele semmi probléma. De hát akkor mi a baj, miért érzem csalódásnak a dolgot, ha csupa jót írok róla? A válasz: egy ilyen egyszerű szendvicsért miért kell 1090 forintot kipengetni? Tök jó meg minden, de nem nyújt többet egy Whoppernél vagy akár egy McRoyalnál, amik 2-300 'hivatalos magyar fizetőeszközzel' is olcsóbbak ennél.
A tanulság hasonló lehet, mint az Indiana Jones 4 esetében. Nem biztos, hogy érdemes felhánytorgatni a múltat, újra elővenni nagy kedvenceket, mert onnan nagyot lehet koppanni. Persze, inkább 1000 M mint még egyszer az Indy 4, de a probléma nem is ugyanaz. Esetünkben egy teljesen jó szendvicsről van szó, amit kipróbálásra maximálisan érdemesnek tartok, de semmi többre. Ennek megfelelően egy 4/5-öt megérdemel, lehet a túl széppé vált emlékek tréfáltak meg, ha most kóstolom először talán 4,5-re felhúztam volna.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.