Angus XT

Huh, hát elég nehezen akart megíródni ez a poszt, de végre itt van, végre olvasható. Talán az volt a baj, hogy nem nyűgözött le annyira, mint szerettem volna. Lehet, hogy túl sokat vártam tőle, bár azt sem tudom igazán, hogy mit vártam. Valamiért arra számítottam, hogy ez valami ízorgia lesz, olyan, amit még soha nem éreztem ezelőtt. Aztán nem az lett, de végiggondolva azt, hogy mi is van a szendvicsben, nem is értem miért hittem azt, hogy szétrobban a számban.

Ez így eléggé lehúzósan hangzik, de nyugi, nem lesz lehúzva a cucc. Először is azért, mert jól sikerült, finom meg minden, de nem igazán van benne plusz. Már ha leszámítjuk a bazi nagy húst. De tényleg, ez most hatalmasra sikerült, nem csak reklámszöveg volt, hogy óriási húst kapunk. Bár súlyra két Whopper pogácsa, ez magasságban két és felet, esetleg hármat jelent, ami azért első pillantásra szerintem mindenkinél valami hasonlót eredményez:

Nagyon rég éreztem ilyet amikor ránéztem egy szendvicsre. Talán a CBH szögletes formája, vagy a tavalyi ciabattába tuszkolt amerikai-olasz BK szendvicsek lehettek, de utóbbinak kb. ennyi is volt az előnye. Itt viszont tényleg hozzátesz. A többi hozzávaló végül is standard, semmi extra. A szószok jók, de ha túl sok van belőlük csúszóssá teszik a szendvicset, folyamatosan ki fog potyogni a saláta meg hasonlók. Összekeveredve pedig túlzottan dominánssá válhatnak, de annyira azért nem vészes, hogy porig rombolja az élményt.

Mert élmény, már ami a húst illeti. Na jó, ez lehet hogy kicsit túlzás. De a BurgerKing húsaihoz képest mindenképp más, mindenképp jobb. BK marhahúspogácsák általában ilyen vékony dolgok, eléggé átsütve, talán kicsit túl szárazak is. Na ez majdnem hogy ellentét, azért nem fog tocsogni a szafttól (szerencsére), de érezhetően lédúsabb a dolog, magasan übereli a szokásos Whopper-húst.

A többi pedig nem is érdekes. A saláta, a lilahagyma, a sajt és a paradicsom épp annyira érződik, amennyire kell, talán a lilahagyma túlzottan háttérbe szorul, de részemről ez pont optimális. A szósz majonéz, és Steakhouse szósz, finom mindkettő, még keveredve is. Utóbbinak kicsit BBQ beütése van, de érezhetően nem az, kicsit talán csípős is. A bucin ilyen kukoricadara van, ujjaink és fekete zakóink legnagyobb örömére.

Laktatóságban nincs semmi zsákbamacska, kicsit több mint egy Whopper, de nem fogtok tőle megpukkadni. Mondjuk ez eléggé szubjektív dolog, van aki ennyitől már moccanni se bír, van aki hármat is betol egy levegővétellel. Én valahol kettő között vagyok, jól tudok lakni egy Whopperrel is, úgyhogy részemről ezen a téren nincs panasz. Fulladozni sem fogtok tőle, nyugodtan kérjétek magában, a menü felesleges pénzkidobás.

De hát akkor mi a baj? - kérdezhetnétek, és biztos kérdezitek is magatokban. Olyan felemásan kezdtem a dolgot, a végére pedig már-már hájpolom a szendvicset. Mind-blowing 3D marhahúspogácsa kéken, ahogy azt kell. Az a probléma, hogy nem nyújt többet egy bazi nagy húsnál. Lényegében egy dupla Whopper, egy dupla méretű hússal. De ezen egyébként kár fennakadni, mert a BK sem akarta többnek hirdetni a cuccot. Csak egy "Extra vastag" marhahúsnak. És ezt maradéktalanul hozza is. Az a lényeg, hogy ne várjatok többet ennél. Csak ennyit szerettem volna.

Sokat gondolkoztam, hogy 4,5-öt vagy 5-öt adjak neki, és most sem igazán tudok dönteni. A "Mother of God" pillanat miatt úgy döntöttem, megér egy 5/5-öt. Ha állandó marad, akkor kétségtelenül megérdemli a pontot. Reméljük később jönnek még tuningolt változatok is, tudjátok, ahogy a Whopperrel és a Steakhouse-zal szokták.