A három betűs rövidítések általában jól sülnek el. BMW, CBA, C&A, FBI, CBH. Mind sikeres, és mind jó. És akkor jött az MBH, és borította a papírformát.
Igazából az MBH-val nincs semmi baj. Finom, marhahúsos-sajtos-salátás-szalonnás-lilahagymás burger, szögletes, szalonnával megszórt buciban. Van benne szósz is, ez egy kicsit meglepett, ugyanis ilyen torma ízű dologról van szó, de nem a csípős fajtából. Nem is száraz, gyakorlatilag ital nélkül is nyugottan fogyasztható. Most joggal gondolhatja mindenki, hogy mit akadékoskodok, amikor még azt is leírtam, hogy ízlett. Azért akadékoskodok, mert ott van a CBH, ami ugyanúgy prémium szendvics, és finomabb mint ez. És még ugyanannyiba is kerülnek.
Tehát, a bajom az MBH-val csupán annyi, hogy házon belül ugyanannyiért van nála jobb. És még a nevük is ugyanaz, ami magával hozza azt, hogy a mekibejáró összehasonlítja a kettőt, és ekkor rájönnek, hogy a régi jobb, és legközelebb C-vel kezdik a hárombetűs menü rendelését.
Ajánlani tudom annak, aki nem szereti a csirkét. Minden másra ott a MasterCard... Akarom mondeni, mindenki másnak ott a CBH.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.